SZPONZORÁLT TARTALOM
A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető halálokok közé tartoznak, így a hirtelen szívleállás kiemelt figyelmet érdemel. Az előjelek gyakran már hónapokkal vagy évekkel korábban jelentkezhetnek, ezért érdemes odafigyelni szervezetünk üzeneteire és beiktatni rendszeres kardiológiai vizsgálatokat a megelőzés jegyében.
A hirtelen szívleállás előjelei
A hirtelen szívleállás nem mindig jár figyelmeztető jelekkel, de számos esetben árulkodik közeledtéről mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, ájulás és szívdobogás érzése. Ezek felismerésén és az azonnali orvosi beavatkozáson akár az életünk is múlhat. Gyakran szívkoszorúér-betegség okozza a hirtelen szívleállást, amely könnyen kiszűrhető egy teljes körű kardiológiai kivizsgálás keretében. De már egyetlen EKG, szívultrahang, vagy egy szimpla terheléses teszt is olyan betekintést enged szívünk állapotába a kardiológusunk számára, amely a rendellenességek gyors felismerésével életet menthet.
Ezért fontos a rendszeres kardiológiai vizsgálat
A szívbetegségek kockázata az életkor előrehaladtával nő, és Magyarországon a kardiológiai betegségek a lakosság jelentős részét érintik. A rendszeres ellenőrzések során az orvosok felmérik a szív állapotát és személyre szabott tanácsokat adnak az életmódbeli változtatásokra vonatkozóan. Ezek a vizsgálatok nemcsak a már ismert és meglévő betegségek kezelésében, hanem a megelőzésben is fontosak. A kezeletlen szív- és érrendszeri betegségek végzetesek lehetnek, ezért fontos, hogy bármilyen szívünket érintő panasz esetén orvoshoz forduljunk.
A kardiológiai vizsgálatok menete
A kardiológiai vizsgálat általános belgyógyászati állapotfelméréssel kezdődik, amelyet EKG és szívultrahang követ. Ezek képet adnak egészségügyi állapotunkról, segítenek kiszűrni a ritmuszavarokat és más rendellenességeket, illetve felmérni a szív szerkezetét és működését. Az eredmények alapján az orvosok egyéni konzultációt biztosítanak, ahol részletesen megbeszélik a további teendőket és az esetleges kezelési lehetőségeket.
Kockázati tényezők és lehetőségek
A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában számos kockázati tényező játszik szerepet, amelyeket két fő csoportra oszthatunk: befolyásolható és nem befolyásolható tényezők. Az életkor, az etnikum, az öröklött hajlam olyan dolgok, amelyeken nem tudunk változtatni. Ugyanakkor a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az étrend, a testmozgás és a stressz olyan életmódbeli tényezők, amelyeket bármikor képesek vagyunk befolyásolni.
Az életmódorvoslás kiemelt szerepet játszik a szívbetegségek megelőzésében és kezelésében. A helyes szokások kialakítása hozzájárulhat a szív egészségének megőrzéséhez. Az egészséges étrend, a rendszeres testmozgás és a stresszkezelés mind segítenek abban, hogy csökkentsük a szívbetegségek kockázatát és ezzel a hirtelen szívleállás bekövetkeztét is elkerüljük.
A rendszeres kardiológiai vizsgálat nemcsak a meglévő problémák kezelésében, hanem a megelőzésben is elengedhetetlen. Az időben történő felismerés és az életmódbeli változtatások mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hosszú és egészséges életet élhessünk.
