Az ájurvéda egy szanszkrit szó, melynek jelentése „az élet tudománya”. Az ájurvéda India több mint 5000 éves hagyományos, természetes orvostudomány rendszere.
A mai napig használják Indiában, és a világ számos tájon, mint alternatív gyógyászati módszert. Óriási hangsúlyt fektet a megelőzésre ez a rendszer.
Az ájurvéda filozófiája szerint a test és a lélek megbonthatatlan egységben léteznek, így a betegségeknek épp úgy vannak lelki okai, mint testi és fizikai okai.
Sarkalatos pontja a rendszernek az egészséges étkezés és a megfelelő emésztés. Alapfilozófiája öt elemre épül, az öt nagy elem elméletén alapszik, így a föld (prithvi), a víz (jal), a tűz (agni vagy taj), a levegő (vayu) és az éter vagy űr (akash).
Mennyire kell komolyan venni az ájurvédát?
Az ájurvéda ötezer éves, és rengeteg megfigyelésre, tapasztalatra épül, ezért biztosak lehetünk benne, hogy van benne igazság.
Attól függetlenül, hogy mennyire áll közel hozzánk a keleti filozófia, a keleti tudományok és a nyugati vizsgálatok eredményei megegyeznek – például az ájurvéda használ mustárt, szegfűszeget, gyömbért, melyekről tudja a nyugati orvos tudomány, hogy valóban vannak jótékony hatásaik.
Nem kell csodaként tekinteni az ájurvédára, de a nyugati orvoslásra sem. A kettő tökéletes egységet tudhat alkotni a mindennapi életben.
Ha valamilyen kritikus állapottal találkozunk, akkor a nyugati orvoslás sokszor nagyon hasznos, életet menthet – például perforálódott vakbél.
Viszont a hétköznapokban inkább ájurvédikus gondolatokat érdemes követni, egészségesen táplálkozni és megelőzni a problémákat – ez egyébként elég logikusan is hangzik.
Így jár kéz a kézben a keleti filozófia és a nyugati orvoslás – egyik sem „jobb”, mindkettőnek megvan a maga helye és ideje.
Milyen tanácsokat ad az ájurvéda?
Az ájurvéda az egyén alkatának megállapítása után képes meghatározni, hogy miként kellene az illetőnek ennie és böjtölnie ahhoz, hogy az egészségét hosszú távon megtarthassa.
Nem csak konkrét tanácsokat kaphatunk a diétánkkal kapcsolatban, de általánosan igaz tudást is. Például a különböző ízek hatásait is figyelembe veszik (édes, sós, csípős stb.).
Ezeknek az ízeknek még a lelkünkre is hatása van, hiszen az érzelmeknek is van egyfajta íze – például bánat = keserű, irigység = savanyú, harag = csípős stb.
Az ájurvéda fontosnak tartja a friss élelmiszereket, és az évszakoknak megfelelő étkezést is. Például nem javasolja az erős ételeket nyáron, ősszel kerülni kellene az aszalványokat, és télen a hideg ételeket.
Ha megfigyeljük a szokásainkat, akkor láthatjuk, hogy sokszor egybe esnek a nagyszüleink tanácsai az ájurvédikus tanácsokkal. Valószínűleg nem azért, mert ők ismerték ezt a rendszert, inkább azért lehet, mert a megfigyelések kapcsán minden nép, hasonló következtetésre jut.
Hasznos tanácsokat kaphatunk az ájurvédától, de ne a saját elképzeléseink szerint kezdjünk neki. Itt is fontos, hogy szakemberhez forduljunk.
Ezt a tudományt is sok évig tanulják a szakemberek, amíg képesek valós segítséget nyújtani másoknak. Egy két internetes bejegyzés után nem leszünk tudósok, legfeljebb tájékozottabbak.
