Az övsömör (herpes zoster) egy fájdalmas bőrbetegség, amelyet a varicella-zoster vírus okoz – ugyanaz a vírus, amely a bárányhimlőért is felelős. Miután valaki átesett a bárányhimlőn, a vírus nem tűnik el teljesen a szervezetből, hanem lappangva megmarad az idegsejtekben. Évek, akár évtizedek múlva – amikor az immunrendszer legyengül vagy a szervezetet valamilyen stressz éri – a vírus újra aktiválódhat, ekkor azonban már nem bárányhimlőként, hanem övsömörként jelentkezik.
A betegség jellegzetes égő fájdalommal és bőrkiütésekkel jár, amelyek általában az egyik testfél egy meghatározott idegterületén alakulnak ki, gyakran az öv vonalában, innen ered az elnevezése is. Az övsömör nemcsak kellemetlen, hanem komoly szövődményeket is okozhat, különösen idősebb vagy legyengült immunrendszerű embereknél. Szerencsére ma már léteznek hatékony kezelések és védőoltások, amelyek segíthetnek megelőzni vagy enyhíteni a betegséget.
Az övsömör fő tünetei és kezdeti jelei
Az övsömör első jelei gyakran általános rossz közérzettel kezdődnek, amelyet fájdalom, bizsergés vagy égő érzés követ az érintett bőrfelületen. A kiütések megjelenése előtt már néhány nappal jelentkezhetnek ezek a kellemetlen tünetek, amelyek gyakran összetéveszthetők más betegségekkel, például izomhúzódással vagy idegfájdalmakkal.
A leggyakoribb tünetek:
- Bőrérzékenység és fájdalom – Az övsömör egyik első jele a helyi fájdalom, amely lehet szúró, égő vagy lüktető jellegű. Gyakran érintésre érzékeny, és az adott ideg mentén húzódik.
- Bizsergés, zsibbadás, viszketés – Az érintett területen furcsa, kellemetlen érzések jelentkezhetnek még a kiütések előtt.
- Bőrpír és hólyagos kiütések – Néhány nappal a kezdeti fájdalom után a bőr kipirosodik, majd apró, folyadékkal teli hólyagok jelennek meg. Ezek csoportosan helyezkednek el, és az idegpályák mentén követik a test egyik oldalán.
- Fáradtság és gyengeség – Az övsömör nemcsak helyi tüneteket, hanem általános levertséget, kimerültséget is okozhat.
- Láz, fejfájás, hidegrázás – Néhány betegnél influenzaszerű tünetek is jelentkezhetnek a kiütések előtt vagy azokkal egy időben.
A hólyagok fokozatosan megrepednek, pörkösödnek, majd a bőr lassan begyógyul. A betegség általában 2-4 hétig tart, de az idegi fájdalom (posztherpeszes neuralgia) akár hónapokig is fennmaradhat. Az időben történő kezelés jelentősen csökkentheti a tünetek súlyosságát és a szövődmények kockázatát.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
Bár az övsömör bárkinél kialakulhat, aki korábban átesett bárányhimlőn, bizonyos csoportoknál sokkal nagyobb a kockázata a vírus újraaktiválódásának. Az immunrendszer állapota kulcsszerepet játszik abban, hogy a vírus mikor és milyen súlyossággal jelentkezik.
1. Idősebb felnőttek
A 60 év feletti embereknél jelentősen nő az övsömör kialakulásának kockázata. Ennek oka, hogy az életkor előrehaladtával az immunrendszer fokozatosan gyengül, így kevésbé képes a szervezet kordában tartani a lappangó varicella-zoster vírust.
2. Legyengült immunrendszerű emberek
Azok, akiknek az immunrendszere valamilyen okból gyengébb, különösen hajlamosak az övsömörre, és náluk súlyosabb lefolyású lehet a betegség. Ide tartoznak:
- Daganatos betegek (például kemoterápiás vagy sugárkezelés alatt állók)
- Szervátültetésen átesettek, akik immunrendszert gyengítő gyógyszereket szednek
- Autoimmun betegségben szenvedők (pl. lupus, rheumatoid arthritis), akik immunmoduláló terápiát kapnak
- HIV/AIDS betegek, akiknél az immunrendszer jelentősen károsodott
3. Krónikus betegségben szenvedők
Azok, akik cukorbetegségben, szívbetegségben vagy más krónikus állapotban szenvednek, szintén hajlamosabbak lehetnek az övsömör kialakulására, mivel ezek a betegségek gyakran gyengítik az immunrendszert.
4. Hosszan tartó stressz és kimerültség
A fizikai és mentális stressz jelentősen befolyásolhatja az immunrendszer működését. A hosszan tartó stressz és a kialvatlanság növeli az esélyét annak, hogy a vírus újra aktiválódjon.
5. Várandós nők
Bár az övsömör a terhesség alatt ritka, a bárányhimlőt még nem kapott várandós nők veszélyeztetettek lehetnek, ha övsömörös beteggel érintkeznek, mivel a varicella-zoster vírus náluk bárányhimlőt okozhat, amely a magzatra is hatással lehet.
Övsömör megelőzése a veszélyeztetettek számára
Azoknak, akik a fenti csoportok valamelyikébe tartoznak, érdemes fontolóra venniük a védőoltást, amely jelentősen csökkentheti az övsömör kialakulásának és a súlyos szövődményeknek a kockázatát. Az egészséges életmód, a stressz csökkentése és az immunrendszer erősítése szintén hozzájárulhat a megelőzéshez.
Hogyan terjed az övsömör?
Az övsömör önmagában nem fertőző, vagyis egyik ember nem tudja közvetlenül átadni a betegséget egy másiknak. Azonban a betegség hátterében álló varicella-zoster vírus fertőző lehet azok számára, akik még soha nem estek át bárányhimlőn, vagy nem kaptak ellene védőoltást.
1. A vírus terjedésének módja
Az övsömörös személy hólyagjaiban található folyadék tartalmazza a varicella-zoster vírust. A vírus terjedhet:
- Közvetlen érintkezéssel az övsömör hólyagjaiból szivárgó váladékkal
- Tárgyakon keresztül, ha a fertőzött váladék egy felületen marad (bár ez ritkább)
Fontos tudni, hogy az övsömör nem cseppfertőzéssel terjed, tehát a beteg köhögése vagy tüsszentése nem jelent kockázatot mások számára.
2. Mikor fertőző az övsömör?
Az övsömör akkor fertőző, amíg a hólyagok nedvedzenek és nem alakult ki rajtuk száraz pörk. A hólyagok beszáradása után a fertőzésveszély megszűnik.
3. Hogyan csökkenthető a vírus terjedése?
- A hólyagok fedése steril gézlappal vagy ruhával
- A kézmosás és az érintett terület érintésének elkerülése
- A közvetlen kontaktus kerülése veszélyeztetett személyekkel (pl. várandós nők, csecsemők, immungyenge betegek)
Bár az övsömör nem terjed olyan könnyen, mint a bárányhimlő, a megfelelő óvintézkedésekkel elkerülhető, hogy mások is megfertőződjenek a varicella-zoster vírussal.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bár az övsömör sok esetben magától is gyógyul, bizonyos helyzetekben mielőbb orvosi ellátásra van szükség a szövődmények megelőzése és a hatékony kezelés érdekében.
1. Ha a tünetek korán jelentkeznek
🔹 A legjobb, ha az első tünetek (fájdalom, bizsergés, kiütések) megjelenése után 72 órán belül felkeresed az orvost. Az időben megkezdett vírusellenes kezelés (például aciklovir, valaciklovir) lerövidítheti a betegség lefolyását és csökkentheti a szövődmények kockázatát.
2. Ha az övsömör az arcot vagy a szemet érinti
🔹 Ha a kiütések a szem vagy az orr környékén jelennek meg, sürgősen orvoshoz kell fordulni, mivel az övsömör szaruhártya-gyulladást vagy akár látásvesztést is okozhat (herpes zoster ophthalmicus).
3. Ha az övsömör nagyon súlyos fájdalommal jár
🔹 Az övsömörrel járó fájdalom egyénenként változó lehet, de ha a fájdalom elviselhetetlen vagy nem reagál a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókra, akkor orvosi segítségre lehet szükség.
4. Ha az immunrendszered gyenge
🔹 Legyengült immunrendszerű személyeknek (például daganatos betegek, szervátültetésen átesettek, HIV-fertőzöttek) már az első tünetek megjelenésekor érdemes orvoshoz fordulni, mert náluk az övsömör súlyosabb lefolyású lehet.
5. Ha a kiütések elfertőződnek
🔹 Ha a hólyagok begyulladnak, gennyesednek, vagy a környező bőr kivörösödik és duzzadt lesz, bakteriális fertőzés alakulhatott ki, ami antibiotikumos kezelést igényelhet.
6. Ha tartós vagy visszatérő idegi fájdalmat érzel
🔹 Az övsömör után egyes betegeknél hosszan tartó idegfájdalom (posztherpeszes neuralgia) alakulhat ki, amelyet bizsergés, égő érzés vagy akár éles, szúró fájdalom is kísérhet. Ha a fájdalom hetekig vagy hónapokig fennáll, érdemes orvoshoz fordulni megfelelő kezelés érdekében.
7. Ha láz és általános rossz közérzet jelentkezik
🔹 Bár az övsömör gyakran fáradtsággal jár, ha magas láz, hidegrázás vagy erős gyengeség társul hozzá, az fertőzés vagy egyéb komplikáció jele lehet, amely orvosi kivizsgálást igényel.
Az időben megkezdett kezelés nemcsak a betegség lefolyását enyhítheti, hanem a hosszú távú szövődmények kockázatát is jelentősen csökkentheti.
