A sédkender (Eupatorium cannabinum) gyógynövény már az indiánok számára is bevált gyógynövény és fontos népi gyógymód volt a gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően.
Mi is az a Sédkender?
A sédkender a nedves talajt, folyók és tavak partját kedveli, akár kenderkapóca vagy sédfű néven is találkozhatunk vele. A sédfű évelő növény, amely ideális körülmények között akár 1 méteresre is megnőhet.
Leveleik keresztben átellenesek, tenyeresen szeldeltek és nagy fűrészes fogai lehetnek szélükön. Fészekvirágzata mutatós, a virágok pirosas, mályvás rózsaszínűek, az egyedülálló virágok csövesek. Kaszattermésű, amelyen szép kis bóbiták vannak. Akár díszkertben is mutatós növény a sédfű.
A sédkender nemcsak egész Európában, de Észak-Afrikában és Ázsiában is elterjedt növény, melynek teljes egészét hasznosítják. A szárakat és a leveleket tavasszal, míg a virágzatot virágos hajtásvégekként szüretelik le nyáron, miután elvirágzott.
Valójában frissen nem szokták alkalmazni, mert ekkor még kellemetlen szaguk és ízük van.
Jótékony hatásai
Szárítás után inhaláláshoz főzetet készítenek belőle vagy tinktúrát. A levelek a növény jellegzetes illatát adó illóolajat tartalmaznak, emellett az eupatorin nevű keserűanyagok találhatók benne.
Ebből az eupatoriopikrin hatóanyag daganatos betegségek elleni küzdelemben való alkalmazására kutatások folynak. A sédkender kivonat hajtó hatásánál fogva elősegíti az epeváladék termelését és kiürítését.
Májvédő hatása is jelentős. A máj és az epeműködési zavarait jótékonyan befolyásolja.
A növény illóolaja növeli a szervezet általános ellenálló képességét, ezért az antibiotikumos kezelést nem igénylő vírusos fertőzések – mint például az influenza – kezelésére hatásos szer.
Salaktalanító és hashajtó hatása is közismert. Ezért mindenképpen tartsuk be az előírt adagolást.
Felhasználása
- Külsőleg viszketegség vagy pattanások esetén helyi borogatással 1 liter forrásban lévő vízbe tegyünk 1-2 evőkanál tinktúrát és ezzel napi 2-3 alkalommal alkalmazva érhetünk el eredményt.
- Belsőleg teaforrázat és tinktúra formájában alkalmazhatjuk a vese és a máj működési zavarai ellen. Tinktúraként 20 cseppet tegyünk 1 pohár forralt vízbe és ezt naponta háromszor fogyaszthatjuk. Teaforrázatként 30 gr szárított levelet tegyünk 5 dl forró vízbe, 10 percig hagyjuk ázni, majd szűrjük le és ezt az adagot a nap folyamán kis kortyokban fogyasszuk el.
Ha a tünetek nem enyhülnek, mindenképp forduljunk orvoshoz!
Főkép forrása: commons.wikimedia.org