Mit tegyünk ha alacsony a pulzusunk?

Az emberi szív csodálatos szerv, mely percenkénti ütések sorozataként pumpálja a vért az egész testben, biztosítva az oxigént és tápanyagokat a sejtek számára.

A szívritmus, amit gyakran pulzusként mérünk, elengedhetetlen az egészségünk szempontjából. De mi történik, ha ez a ritmus túl lassú?

Az alacsony pulzus, vagy orvosi nevén bradikardia, sokak számára ismeretlen állapot, ám fontos megérteni annak okait, tüneteit és kezelési lehetőségeit.

Cikkünkben részletesen körbejárjuk a témát, hogy olvasóink felvértezve tudjanak reagálni, ha magukon vagy másokon felfedezik a bradikardia jeleit. Vágjunk bele, és nézzük meg, mit is kell tudnunk az alacsony pulzusról!

Mi is az a bradikardia?

A bradikardia, egyszerűen kifejezve, lassú szívverést jelent. Az alacsony pulzusszám nem mindig problémás és nem minden esetben jelez egészségügyi rendellenességet. Azonban néhány esetben a bradikardia a szívsejtek károsodásának vagy rendellenességnek a jele lehet.

A pulzus mérése és normál értékek

A pulzus a szívverések számát mutatja percenként. Ezt általában az artériákban érezhető dobbanásként mérik, mint például a csukló vagy a nyak területén.

A „normális” pulzusszám széles tartományban mozoghat. Általában az egészséges felnőtteknél a normál pulzusszám 60-100 ütés percenként. Azonban sok tényező befolyásolja a pulzust, így az életkor, a fizikai állapot, a gyógyszerek használata és mások.

A bradikardia definíciója

Bradikardiának nevezzük azt az állapotot, amikor a pulzusszám rendszeresen 60 ütés/perc alá esik az egészséges felnőttek esetében.

Mint említettük, néhány ember, különösen az edzett sportolók, természetesen alacsony pulzusszámmal rendelkeznek anélkül, hogy ez problémát jelentene.

Azonban, ha a lassú szívverés tünetekkel jár, mint például szédülés, fáradtság vagy légszomj, akkor ez aggodalomra adhat okot, és további vizsgálatot igényelhet.

Az alacsony pulzus okai

Az alábbiakban felsoroljuk és ismertetjük azokat a különféle okokat, amelyek alacsony pulzushoz vezethetnek:

Fiziológiai okok

1. Edzett sportolók: Az edzett sportolóknál gyakran előfordul alacsony pulzus, mivel az aktív életmód és az edzés miatt a szívizom erősödik, és hatékonyabban képes pumpálni a vért. Egy erősebb szív kevesebb ütéssel is képes ugyanannyi vért szivattyúzni, ami alacsonyabb pulzushoz vezethet.
2. Alvás és pihenés: Az alvás során, illetve nyugalmi állapotban a pulzusszám természetesen csökkenhet, mivel a testnek kevesebb energiaigénye van.

Betegségek és állapotok

1. Szívbetegségek: A szívizom károsodása (például szívroham után), a szívbillentyű betegségei vagy a szívritmuszavarok okozhatnak alacsony pulzust.
2. Pajzsmirigy problémák: A hipotireózis (alulműködő pajzsmirigy) csökkentheti a pulzusszámot.
3. Elektrolit egyensúlyhiány: A kálium, kalcium vagy nátrium egyensúlyának zavara befolyásolhatja az elektromos impulzusokat a szívben, ami bradikardiához vezethet.
4. A központi idegrendszer problémái: Néhány agyi rendellenesség, mint például az agyvérzés, befolyásolhatja a pulzust.

Gyógyszerek és más külső tényezők

1. Vérnyomáscsökkentők: Bizonyos gyógyszerek, mint a bétablokkolók és a kalciumcsatorna-blokkolók, csökkenthetik a pulzusszámot.
2. Szívritmuszavarokat kezelő gyógyszerek: Például a digoxin.
3. Egyes pszichológiai gyógyszerek: Például néhány antidepresszáns.
4. Hypotermia: Az alacsony testhőmérséklet lassíthatja a szívverést.

Amennyiben valakinél alacsony pulzusszámot tapasztalnak, és ez tünetekkel jár, fontos azonnal orvoshoz fordulni a pontos okok és az esetleges kezelési lehetőségek megállapítása érdekében.

Tünetek és diagnózis

Az alacsony pulzus önmagában nem mindig problémás. Azonban, ha a bradikardia a szív vagy egyéb egészségügyi problémák jele, a következő tünetek és jelek léphetnek fel:

A bradikardia jelei és tünetei

1. Szédülés vagy vertigo: A vérellátás csökkenése miatt az agy nem kap elegendő oxigént.
2. Fáradtság: Az alacsony pulzus miatt a szervezet nem kap elegendő oxigént és tápanyagot.
3. Légszomj: Csökkenhet a tüdőbe jutó oxigén mennyisége.
4. Gyengeség: A szervezet nem kap elegendő energiát.
5. Mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés: Ez a szívizom elégtelen vérellátása miatt jelentkezhet.
6. Zavartság vagy koncentrációs nehézségek
7. Eszméletvesztés vagy ájulás

Hogyan diagnosztizálják az orvosok az alacsony pulzust?

1. Fizikai vizsgálat: Az orvos megméri a pulzust és a vérnyomást, majd megvizsgálja a tüneteket.
2. Elektrokardiogram (EKG): Ez a teszt a szív elektromos aktivitását rögzíti, és azonnali információkat adhat a pulzusról és arról, hogy a szív milyen ritmusban ver.
3. Holter EKG monitorozás: Egy készülék, amelyet a páciens néhány napig visel. Folyamatosan rögzíti a szív elektromos aktivitását, így az orvosok láthatják, hogy hogyan változik a pulzus a nap folyamán.
4. Echokardiogram: Ez egy ultrahangos eljárás, amely képet készít a szív mozgásáról. Segíthet az orvosnak megállapítani, hogy vannak-e a szívizomban vagy a szívbillentyűkben rendellenességek.
5. Stressz teszt: Ebben a tesztben a páciens gyakorlatot végez, miközben az orvosok monitorozzák a szív aktivitását. Segíthet azonosítani a szívproblémákat, amelyek csak fizikai aktivitás során jelentkeznek.
6. Laboratóriumi vizsgálatok: Például vérvétel a pajzsmirigy funkciójának és az elektrolit szintjének ellenőrzésére.

Ha valakinek az említett tünetek bármelyikét tapasztalja, fontos orvoshoz fordulni. Egy alapos diagnózis és kezelés elengedhetetlen a potenciális komplikációk megelőzése érdekében.

Kezelési lehetőségek

Az alacsony pulzus (bradikardia) kezelésének célja a tünetek enyhítése és az alapbetegség kezelése. A kezelés típusa függ az alacsony pulzus okától és a jelentkező tünetektől.

Íme a lehetséges kezelési lehetőségek:

Életmódbeli változtatások

1. Dohányzás abbahagyása: A dohányzás negatívan befolyásolja a szív egészségét, és bradikardiához vezethet.
2. Koffein és alkohol mérséklése: Mindkettő befolyásolhatja a szívritmust és provokálhatja a bradikardiát.
3. Egészséges étrend: Bizonyos táplálkozási hiányosságok, mint például a kálium vagy magnézium hiánya, befolyásolhatják a szívritmust.
4. Rendszeres testmozgás: Míg az edzett sportolóknál természetes lehet az alacsony pulzus, az egészséges testmozgás ösztönzi a szív egészségét és elősegíti a megfelelő ritmusának fenntartását.

Gyógyszeres kezelés

1. Gyógyszerek módosítása: Ha a bradikardia oka egy másik betegség kezelésére szedett gyógyszer, az orvos módosíthatja az adagot vagy javasolhat egy alternatív gyógyszert.
2. Szívritmus szabályozó gyógyszerek: Ezen gyógyszerek célja a szív normális ritmusának fenntartása.

Orvosi eljárások és műtétek

1. Pacemaker beültetése: A pacemaker egy kis készülék, amelyet a bőr alá helyeznek, és elektromos impulzusokat küld a szívnek, hogy segítse a normális ritmus fenntartását. Különösen azoknál a betegeknél hasznos, akiknek a bradikardia oka a szív elektromos vezetési rendszerének problémája.
2. Katéteres abláció: Egy eljárás, amely során egy katétert vezetnek a szívbe, és rádiófrekvenciás energiával eltávolítják a rendellenes elektromos útvonalakat, amelyek a ritmuszavart okozzák.
3. Szív műtétek: Egyes súlyos esetekben, például szívbillentyű problémák esetén, műtét lehet szükséges a szív normál működésének helyreállításához.

Amennyiben alacsony pulzust észlelnek, fontos orvosi tanácsot kérni a kezelési lehetőségekről, és nem szabad önállóan dönteni gyógyszeres kezelés vagy más orvosi beavatkozások meghozataláról.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A bradikardia vagy az alacsony pulzus önmagában nem mindig indokolja az orvosi ellátást, különösen, ha nincsenek egyéb tünetek. Azonban ha az alacsony pulzus mellé más tünetek is társulnak, fontos az orvosi ellátás.

A sürgős orvosi ellátásra utaló jelek:

1. Eszméletvesztés vagy ájulás: Különösen ha hirtelen és váratlanul történik.
2. Súlyos szédülés vagy vertigo: Ami a mindennapi tevékenységek elvégzését akadályozza.
3. Légszomj: Különösen ha váratlanul vagy nyugalmi állapotban jelentkezik.
4. Mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés: Ez szívproblémára, szívrohamra is utalhat.
5. Zavartság vagy koncentrációs nehézségek: Amikor nem tudjuk értelmezni vagy feldolgozni a környezetéből érkező információkat.

Hogyan készüljünk fel az orvosi vizsgálatra?

1. Készítsünk listát az összes gyógyszerről és étrend-kiegészítőről: amelyeket jelenleg szedünk, beleértve az adagokat is.
2. Jegyezzük fel a tüneteket: Milyen tüneteket tapasztalunk, mikor kezdődtek, és milyen gyakran fordulnak elő.
3. Kérdezzük meg, van-e előzetes étrendi vagy gyógyszeres korlátozás: Például bizonyos tesztek előtt kérhetik, hogy ne együnk vagy igyunk.
4. Vigyünk magunkkal egy közeli hozzátartozót vagy barátot: Ha esetleg szükség van további információra, vagy szükségünk van segítségre az orvoshoz való utazásban.
5. Készítsünk listát a kérdésekről: amelyeket fel szeretnénk tenni az orvosnak, hogy a látogatás során ne felejtsünk el semmit.

Ha valaki súlyos tüneteket tapasztal, mint például mellkasi fájdalmat vagy eszméletvesztést, azonnal hívja az orvosi ügyeletet vagy keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt!