Helicobacter pylori: A gyomorfekély és gyomorrák titkos okozója

Szerző: Norbert
OLVASÁSI IDŐ kb. 4 perc

A Helicobacter pylori egy apró, spirál alakú baktérium, amelyet először 1982-ben fedeztek fel Barry Marshall és Robin Warren ausztrál orvosok.

Korábban úgy vélték, hogy a gyomorfekélyek kialakulásáért elsősorban a stressz, a fűszeres ételek, vagy az alkohol felelős. Marshall és Warren munkája azonban kimutatta, hogy a Helicobacter pylori fertőzés áll számos peptikus fekélybetegség hátterében, amiért 2005-ben Nobel-díjat kaptak.

A Helicobacter pylori ismertetése

A Helicobacter pylori egy gram-negatív, mikroaerofil baktérium, amely kifejezetten az emberi gyomor savas környezetéhez alkalmazkodott. Spirál alakjának köszönhetően képes behatolni a gyomor nyálkahártyájába, ahol védve van a gyomorsav károsító hatásaitól. Ez a tulajdonsága teszi lehetővé, hogy hosszú ideig, akár évtizedekig is megmaradjon a gazdaszervezetben anélkül, hogy azonnali immunválaszt váltana ki.

Jellemzői és biológiája

A Helicobacter pylori különleges tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára a gyomor nyálkahártyáján való túlélést és szaporodást:

  • Ureáz enzim termelése: Az ureáz segít neki semlegesíteni a gyomorsavat, egy viszonylag semleges pH-jú környezetet létrehozva maga körül.
  • Flagellumok (ostor): Ezek teszik lehetővé a baktérium számára, hogy mozogjon és behatoljon a nyálkahártyába.

Elterjedése és epidemiológiája

A Helicobacter pylori nagyon elterjedt világszerte, különösen a fejlődő országokban, ahol a higiénés körülmények és a szennyvízkezelés hiányosságai miatt magasabb a fertőzési arány. A fertőzés általában korai gyermekkorban következik be, és ha nem kezelik, élete végéig megmaradhat a gazdaszervezetben.

Fertőzés módjai

A Helicobacter pylori fertőzés terjedésének pontos mechanizmusa még mindig intenzív kutatás tárgya, de általánosságban elfogadott, hogy az ember-ember közötti átvitel a leggyakoribb módja. A fertőzés átvitelének fő útvonalai a következők:

Szájon át szájba (orális-orális út)

Ez az átviteli mód akkor történik, amikor a fertőzött személy nyálával közvetlenül vagy közvetve kerül kapcsolatba egy másik személy. Ez megtörténhet például megosztott evőeszközök, poharak használatakor, vagy a szülők és gyermekek közötti ételkóstolgatás során.

Fekális-orális út

A fekális-orális átvitel a fertőzött személy székletében lévő baktériumoknak az egészséges személy szájába történő átvitelét jelenti. Ez a terjedési mód gyakori lehet rossz higiénés körülmények között, például kezeletlen ivóvíz fogyasztásakor vagy szennyezett élelmiszerekkel.

Gastro-orális út

A gastro-orális terjedés akkor fordulhat elő, amikor a gyomorból származó anyagok (például hányás) kerülnek más személyekkel való közvetlen vagy közvetett kapcsolatba. Bár ez ritkább átviteli mód, bizonyos körülmények között mégis jelentős lehet.

Környezeti források

Bár a Helicobacter pylori elsősorban ember-ember között terjed, bizonyos kutatások utalnak arra, hogy a baktérium képes lehet túlélni a környezetben is, így a fertőzött víz vagy élelmiszer potenciális átviteli forrásként szolgálhat. Azonban ez a terjedési út kevésbé dokumentált, és további kutatások szükségesek annak megerősítésére.

Klinikai megjelenési formák

A Helicobacter pylori fertőzés számos klinikai megjelenési formát ölthet, amelyek súlyossága az enyhe diszkomforttól egészen a súlyos gyomor- vagy bélrendszeri megbetegedésekig terjedhet. A fertőzés sok esetben tünetmentes, így az érintettek gyakran nem is tudnak róla, hogy fertőzöttek.

Azonban, ha tünetek jelentkeznek, azok a következők lehetnek:

1. Gyomor- és nyombélfekély

A legismertebb klinikai megjelenési forma a peptikus fekély, amely a gyomorban (gyomorfekély) vagy a nyombél kezdeti szakaszában (nyombélfekély) alakulhat ki. A fekélyek fájdalmat, égő érzést, teltségérzetet, étvágytalanságot, és néha hányást okozhatnak.

2. Krónikus gastritis

A Helicobacter pylori fertőzés hosszú távú jelenléte gyakran krónikus gyomorgyulladást okoz, amely tünetmentes lehet, vagy diszpepszia (emésztési zavarok, mint például puffadás, gyomorégés, és gyomorfájdalom) formájában jelentkezhet.

3. Gyomorrák

Hosszú távú fertőzés esetén nő a gyomorrák, különösen az adenokarcinóma és a MALT limfóma kockázata. A rák kialakulásának mechanizmusa összetett, és több lépésen keresztül történik, beleértve a krónikus gyulladást, az atrophiás gastritist, az intestinális metaplasiát, és végül a rákos sejtek kialakulását.

4. MALT limfóma

A gyomorban található nyálkahártyához kapcsolódó limfoid szövetekből (MALT) kiinduló ritka típusú non-Hodgkin limfóma, amely közvetlenül összefüggésbe hozható a Helicobacter pylori fertőzéssel. A kezelés gyakran magában foglalja a baktérium eradikációját, ami a limfóma regresszióját eredményezheti.

5. Funkcionális diszpepszia

Néhány esetben a Helicobacter pylori fertőzés funkcionális diszpepsziához vezethet, amely egy olyan emésztőrendszeri rendellenesség, melynek nincs kimutatható organikus oka. Tünetei hasonlóak a krónikus gastritiszéhez, beleértve a gyomorfájdalmat, puffadást, és a korai teltségérzetet.

Kezelési lehetőségek

A Helicobacter pylori fertőzés kezelése célja a baktérium eradikációja, azaz teljes megsemmisítése, amely általában a tünetek enyhüléséhez vezet és csökkenti a peptikus fekélybetegség, valamint a gyomorrák kialakulásának kockázatát.

A kezelés többféle antibiotikum kombinációján és gyomorsavszekréció-csökkentő gyógyszereken alapul. Íme néhány gyakran alkalmazott kezelési lehetőség:

1. Hármas terápia

A hármas terápia a leggyakoribb kezelési módszer, amely általában egy protonpumpa-gátlót (PPI), mint az omeprazol vagy pantoprazol, és két antibiotikumot, tipikusan klaritromicint és amoxicillint vagy metronidazolt kombinál. Ez a kezelés általában 7-14 napig tart.

2. Négyes terápia

A négyes terápia akkor alkalmazható, ha az elsődleges kezelés sikertelen, vagy ha magas a helyi antibiotikum-rezisztencia. Ez magában foglal egy PPI-t, Bizmut-szubszalicilátot (pl. Pepto-Bismol), tetraciklint, és metronidazolt. Ez a kezelési forma szintén 7-14 napig tarthat.

3. Második vonalbeli kezelések

Ha az elsődleges kezelés sikertelen, alkalmazható második vonalbeli terápia, amely általában egy másik típusú antibiotikum-kombinációt jelent, például levofloxacin alapú hármas terápiát.

4. Gyomorsav-szekréció csökkentése

A PPI-k és H2-receptor antagonisták, mint ranitidin, csökkentik a gyomorsav termelődését, ami segít a gyomorfekély gyógyulásában és csökkenti a tüneteket.

5. Életmód és étrend

Bár az életmód- és étrendi változtatások önmagukban nem képesek eradikálni a H. pylori fertőzést, segíthetnek a tünetek enyhítésében. Ajánlott kerülni a gyomorsavszekréciót fokozó ételeket és italokat, mint a fűszeres ételek, alkohol, és koffein.

Ellenállás kezelése

Az antibiotikum-rezisztencia növekedése miatt a kezelés előtt gyakran javasolt a rezisztencia tesztelése, hogy a leghatékonyabb antibiotikum-kombinációt lehessen kiválasztani.

A kezelési stratégia kiválasztása egyéni és attól függ, hogy a beteg korábban kapott-e már kezelést H. pylori ellen, valamint figyelembe veszi az antibiotikumok helyi rezisztencia profilját. Sikeres kezelés esetén a gyomor- és nyombélfekélyek gyorsan gyógyulhatnak, és csökken a gyomorrák kialakulásának kockázata.

Hasonló cikkek

© 2024, Egészség Életmód – Légy önmagad legjobb verziója