A mellkasi fájdalom gyakori panasz, ami szinte mindannyiunk életében legalább egyszer előfordul. Ennek az érzésnek az okai igen változatosak lehetnek, az egyszerűtől az életveszélyesig.
Ebben a cikkben átnézzük a leggyakoribb okokat, megismerkedünk a diagnosztikai módszerekkel, és tanácsokat adunk arra, hogy mikor érdemes orvost felkeresned.
Azonban nagyon fontos megjegyezni, hogy ez a cikk csak tájékoztató jellegű és nem helyettesíti az orvosi diagnózist vagy tanácsadást. Ha mellkasi fájdalmat érzel, mindig beszélj szakemberrel, hogy biztos lehess az egészségedben.
A mellkasi fájdalom definíciója
A mellkasi fájdalom olyan érzés, amely a nyaktól az alsó bordáig terjedő területen jelentkezik és a szervezet valamilyen rendellenességére vagy problémájára utalhat. Ez a fájdalom lehet enyhe vagy erős, tompa vagy éles, állandó vagy időszakos.
Mi értendő mellkasi fájdalom alatt?
A mellkasi fájdalom a szív, a tüdő, az emésztőrendszer, a mellkas falának izmai vagy az idegek miatt is előfordulhat. A mellkasi fájdalom számos betegség vagy állapot tünete lehet, és a fájdalom pontos oka és helyzete segíthet az orvosnak a diagnózis felállításában.
A fájdalom jellemzői és fajtái
- Szívvel kapcsolatos fájdalom: Általában középen vagy a mellkas bal oldalán érezhető. Ez az a típusa a fájdalomnak, amely gyakran sugárzik a bal karba, az állkapocsba vagy a hát felé. A szívvel kapcsolatos fájdalmak gyakran terhelésre erősödnek és nyugalmi helyzetbe vagy nitroglicerin bevételére csökkennek.
- Légzőszervi fájdalom: A mély lélegzetvételkor vagy köhögéskor rosszabbodó fájdalom gyakran a tüdővel vagy a pleurával (mellhártya) kapcsolatos. Pl. tüdőgyulladás vagy mellhártyagyulladás esetén.
- Emésztőrendszeri fájdalom: Az ilyen típusú fájdalom, mint a reflux vagy a gyomorfekély, égő érzéssel járhat és az étkezés vagy az antacidák bevitele befolyásolhatja.
- Mozgásszervi fájdalom: Az izmok vagy a csontok károsodása miatt jelentkező fájdalom gyakran változik a testhelyzet változtatásával. Például egy borda törésekor vagy az izmok megnyújtásakor.
- Idegi fájdalom: Az idegek irritációjával vagy károsodásával összefüggő fájdalom, mint például az övsömör esetén, égő vagy szúró jellegű lehet.
Az érintett szervek és az érintett területek alapján a fájdalom fajtái és jellemzői változhatnak. Mindenesetre, ha valaki mellkasi fájdalmat tapasztal, különösen ha hirtelen kezdődik, azonnal orvoshoz kell fordulnia, mivel az állapot komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.
A mellkasi fájdalom okai
A mellkasi fájdalom számos okból eredhet, és a tünetek változatosak lehetnek az alapul szolgáló októl függően. Lássuk részletesen az okokat:
- Kardiológiai okok:
- Szívinfarktus: A szívinfarktus, vagy közismertebb nevén a „szívroham”, akkor következik be, amikor a szív egy részének vérellátása megszakad. Ez erős, szorító jellegű fájdalommal járhat, ami a karba, állkapocsba vagy a hátba is kisugározhat.
- Angina pectoris (koszorúérgörcs): A szívizom elégtelen vérellátása miatt fellépő fájdalom, amely terhelésre jelentkezik és nyugalomban vagy gyógyszeres kezelésre (pl. nitroglicerin) enyhül.
- Légzőszervi okok:
- Tüdőembólia: Egy vérrög elzárja a tüdő egyik erét, ami hirtelen, erős mellkasi fájdalomhoz vezet, gyakran légszomjjal és gyors szívveréssel.
- Mellhártyagyulladás: A mellhártya fali lemezének gyulladása, ami légzéskor szúró mellkasi fájdalmat okoz.
- Emésztőrendszeri okok:
- Reflux: A gyomorsav visszacsorgása z nyelőcsőbe irritálhatja annak belső falát, ami égő mellkasi fájdalomhoz vezet, ami gyakran „gyomorégés” néven is ismert.
- Gyomorfekély: A gyomor vagy a vékonybél felső részének belső falán kialakuló seb, ami égő vagy görcsös fájdalommal járhat.
- Mozgásszervi okok:
- Bordatörés: A bordák törése miatt a mély lélegzetvétel, köhögés vagy mozgás fájdalmat okozhat.
- Izomfájdalom: A mellkas izmainak túlerőltetése vagy sérülése miatt fellépő fájdalom, amely általában testhelyzet változtatásával vagy tapintáskor jelentkezik.
- Egyéb okok:
- Övsömör (herpesz zoster): A bárányhimlő vírusának újbóli aktiválódása, ami hólyagos kiütéseket és égő, szúró fájdalmat okoz az érintett területen.
A mellkasi fájdalom számos okból eredhet, és bár sok oka nem súlyos, vannak olyan állapotok, amelyek azonnali orvosi beavatkozást igényelnek. Ha valakinek mellkasi fájdalma van, fontos az okok ismerete és az orvosi segítség keresése.
A mellkasi fájdalom diagnosztikája
A mellkasi fájdalom alapos diagnózisa létfontosságú, mivel a tünetek oka lehet akut és életveszélyes, vagy kevésbé súlyos és kezelhető. Az alábbiakban bemutatjuk a különböző diagnosztikai lépéseket:
- Fizikális vizsgálat:
- Anamnézis: Az orvos részletesen kikérdezi a páciens tüneteiről, korábbi egészségi állapotáról és az aktuális életmódi szokásairól.
- Hallgatózás: A szív és a tüdő hangjainak hallgatása stetoszkóppal.
- Tapintás: A mellkas és az érintett területek tapintása a fájdalom vagy érzékenység lokalizálására.
- EKG és egyéb szívdiagnosztikai módszerek:
- Elektrokardiográfia (EKG): A szív elektromos aktivitásának mérésére szolgál, és információt nyújthat a szívritmusról, az iszkémiáról vagy egy korábbi szívinfarktusról.
- Szívultrahang vizsgálat (echokardiográfia): Ultrahangos vizsgálat, amely segít meghatározni a szív és az erek működését.
- Szív-koszorúér CT vizsgálat: Kontrasztanyag segítségével a szív artériáinak képei készülnek, hogy feltárja az esetleges szűkületeket.
- Röntgen, CT, MRI:
- Mellkas röntgen: A mellkas és a tüdő állapotának vizsgálatára, például tüdőgyulladás, tüdőembólia vagy bordatörés kimutatására.
- CT (komputertomográfia): Részletesebb képeket készít a mellkasról és a szervekről, és használható például tüdőembólia vagy daganatok diagnosztizálására.
- MRI (mágneses rezonancia képalkotás): Az MRI a mellkasi struktúrákról és szervekről részletes képeket készít, és használható például a szív vagy a nagyerek betegségeinek vizsgálatára.
- Laborvizsgálatok:
- Kardioenzimek: A vérben lévő enzimek mennyiségét mérve megállapítható, hogy a szívizom sérülése-e a mellkasi fájdalom oka.
- Troponin: Egy fehérje, amely a szívizomsejtekben található, és szívizom károsodás esetén a vérbe kerül.
- D-dimer: Egy véralvadási teszt, amely segíthet kizárni a tüdőembóliát.
A mellkasi fájdalom diagnosztizálásához az orvos gyakran több vizsgálatot is kombinál, hogy pontosan azonosítsa az okot és a legmegfelelőbb kezelési tervet állítsa össze.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A mellkasi fájdalom súlyossága és az alapul szolgáló októl függően eltérő lehet az, hogy mikor van szükség orvosi ellátásra. Az alábbiakban bemutatjuk, mikor kell azonnal orvost keresni és mikor elegendő a rutin vizsgálatokra vagy követésre történő jelentkezés.
- Azonnali orvosi segítség szükségessége:
- A fájdalom hirtelen kezdődik, erős és szorító jellegű, kisugárzik a karba, az állkapocsba vagy a hátba.
- Légszomj, szédülés, hideg verejték vagy hányinger kíséri a fájdalmat.
- A fájdalommal együtt gyors vagy szabálytalan szívverés érzékelhető.
- A fájdalom mély lélegzetvétel, köhögés vagy fekvés közben rosszabbodik.
- A fájdalommal együtt láz, köhögés vagy váladékozás jelentkezik.
- A fájdalom traumatikus sérülés, például baleset vagy esés után következik be.
- Rutin vizsgálatok és követés:
- A fájdalom enyhe és időszakosan jelentkezik, nem jár súlyos tünetekkel.
- A fájdalom egyértelműen mozgásszervi eredetű, például egy edzés vagy fizikai munka után.
- Emésztőrendszeri tünetekkel (mint például gyomorégés vagy savas regurgitáció) járó fájdalom.
- A fájdalom a herpesz zoster korábbi tüneteivel áll összefüggésben, de nincs akut súlyosbodás.
- A fájdalom hosszabb ideje fennáll, de nem változott súlyosságában és nem jár együtt más riasztó tünetekkel.
