A szelén hatása az emberi egészségre: Mit kell tudni?

A szelén, egy létfontosságú mikroelem, melynek hiánya és túladagolása egyaránt komoly egészségügyi következményekkel járhat. Bár sokan nem ismerik nevét, vagy nem tudják, milyen szerepet játszik a testünkben, fontos megértenünk ennek az elemnek a jelentőségét az egészséges életmód és a megfelelő táplálkozás kontextusában.

Ebben a cikkben közelebbről is megismerkedünk a szelén forrásaival, fizikai és kémiai tulajdonságaival, valamint annak potenciális jótékony hatásaival és az egészségre gyakorolt kockázataival.

A szelén rövid története

A szelént Jöns Jacob Berzelius svéd vegyész fedezte fel 1817-ben. Az elem felfedezésének története érdekes módon a svédországi Falun rézbányájában kezdődött, ahol egyes munkások furcsa viselkedésű, ismeretlen anyagot észleltek, amely megzavarta a rézfeldolgozási folyamatot.

Ezt az ismeretlen anyagot Berzelius barátjának, Johan Gottlieb Gahn-nak a figyelmébe ajánlották, aki aztán továbbította a mintát Berzeliusnak vizsgálatra. Berzelius felfedezte, hogy az ismeretlen anyag tulajdonságai hasonlóak a tellúr elem tulajdonságaihoz, de kémiai elemzés során rájött, hogy ez egy teljesen új elem.

A szelén neve a görög „selēnē” szóból származik, ami „hold” jelentésű. Berzelius ezt a nevet választotta az elem számára, mivel a szelén és a tellúr tulajdonságai hasonlóak, és a tellúr neve a görög „tellus” szóból származik, ami „földet” jelent. A két elem hasonlóságának és a föld és hold közötti kapcsolatnak a hangsúlyozására választotta ezt a nevet.

Melyek a szelén jótékony hatásai?

1. Antioxidáns tulajdonságok

Az antioxidáns enzimek, például a glutation-peroxidáz komponensként működik, ami segít a sejtek védelmében az oxidatív stresszel szemben. Ezek az enzimek csökkentik a szabad gyökök káros hatásait és elősegítik a sejtek egészségének megőrzését. (1)

2. Immunrendszer támogatása

Az immunsejtek megfelelő működése nélkülözhetetlen a betegségekkel szembeni védekezéshez. A megfelelő szelénbevitel erősíti az immunválaszt és elősegíti az egészséges immunfunkciót. (2)

3. Pajzsmirigy egészsége

A pajzsmirigyhormonok előállításához és metabolizmusához szükséges enzimek működésében kulcsszerepet játszik, biztosítva a hormonális egyensúlyt és a megfelelő energiafelhasználást. (3)

4. DNA szintézis

Az emberi DNS szintézisének és javításának fontos résztvevőjeként segít az örökítőanyag épségének megőrzésében.

5. Szaporodási rendszer

A reproduktív rendszer egészségében is szerepet játszik. Különösen a férfiaknál segít a spermaminőség megőrzésében, míg a nőknél elősegíti a termékenység fenntartását.

6. Haj és köröm egészsége

Szelén hiányában a haj és a köröm törékenyebbé válhat. Ezenkívül a megfelelő mennyiség hozzájárul a haj és köröm egészséges növekedéséhez.

7. Krónikus betegségek megelőzése

Néhány kutatás arra utal, hogy a szelén csökkentheti bizonyos rákfajták kockázatát, beleértve a máj-, prosztata-, tüdő- és vastagbélrákot.

8. Neurológiai egészség

Hozzájárul az agy egészségének fenntartásában, és csökkenti az idős korral kapcsolatos neurológiai rendellenességek, például a demencia kockázatát. (4)

Szelént tartalmazó élelmiszerek

A szelén számos élelmiszerben megtalálható, ám a koncentrációja nagyban függ az élelmiszer eredetétől és a termőföld szeléntartalmától. Néhány élelmiszer, amely jellemzően magas szeléntartalommal rendelkezik:

1. Tengeri halak: Például a tonhal, hering, makréla és a tőkehal is magas szelénkoncentrációt tartalmaz.
2. Máj: Különösen a marha- és csirkemájban van jelentős mennyiségű szelén.
3. Baromfi: A csirke és a pulyka különösen jó szelénforrások.
4. Hüvelyesek: A lencse, a bab és a borsó is tartalmazhat szelént, bár mennyiségük nagyban függ a termesztés helyének talajában lévő szeléntartalomtól.
5. Diófélék: Közülük különösen a brazil dió kiemelkedően magas szeléntartalommal rendelkezik.
6. Húsok: Marhahús, sertéshús és egyéb vörös húsok szintén tartalmaznak szelént, de mennyiségük változó lehet.
7. Teljes kiőrlésű gabonák: Ezek a gabonák természetes forrásai lehetnek a szelénnek, attól függően, hol termesztik őket.
8. Tojás: A tojássárgája is tartalmaz szelént.
9. Tengeri algák és tenger gyümölcsei: A különféle tenger gyümölcsei, mint például a kagylók, valamint a tengeri algák, mint a spirulina, is jó forrásai lehetnek a szelénnek.
10. Tej és tejtermékek: Ezek az élelmiszerek is tartalmaznak némi szelént, bár mennyiségük változhat a táplálkozás és a talajviszonyok függvényében.

Az említett élelmiszerek közül sok más tápanyagot és vitamint is tartalmaz, így az egészséges táplálkozás részeként érdemes beépíteni őket az étrendbe. Ugyanakkor fontos az ajánlott napi szelénbevitel betartása, mivel a túlzott szelénbevitel mérgezéshez vezethet.

A szelén hiányának és túladagolásának tünetei és következményei

A szelén megfelelő mennyiségben létfontosságú a szervezet számára, de mint sok más tápanyag esetében, itt is fontos az egyensúly. A szelénhiány és a túladagolás is különböző egészségügyi problémákat okozhat.

Szelénhiány tünetei és következményei

1. Izomgyengeség és fáradtság: A szelénhiány első jelei közé tartozik az általános gyengeség és a fáradtság.
2. Hajhullás és törékeny körmök: Ezek a tünetek a szelénhiány egyik gyakori jelei közé tartoznak.
3. Pajzsmirigy problémák: A szelén nélkülözhetetlen a pajzsmirigy normál működéséhez. A hiánya pajzsmirigybetegségekhez, például a golyva kialakulásához vezethet.
4. Kardiomiopátia: Egy súlyos szelénhiányhoz kapcsolódó állapot, amely a szívizom megbetegedését jelenti.
5. Fogékonyság az oxidatív stresszre: Mivel a szelén antioxidáns enzimek alkotórészeként működik, a hiányában a sejtek kevésbé képesek megvédeni magukat az oxidatív károsodástól.
6. Immunrendszeri problémák: A szelénhiány gyengítheti az immunrendszert, ami fogékonnyá teszi a szervezetet a fertőzésekkel és egyéb betegségekkel szemben.

Szelén túladagolás tünetei és következményei

1. Fokozott hajhullás és körmök törékenysége: A túlzott szelénbevitel paradox módon ugyanazokat a tüneteket okozhatja, mint a hiánya.
2. Fogak és köröm elszíneződése: Az elszíneződés és a foltok a túlzott szelénbevitel gyakori tünetei.
3. Bőrkiütés: Bizonyos esetekben a bőrön jelentkező kiütések is megjelenhetnek.
4. Hányinger és hányás: Gyomor-bél rendszeri tünetek is előfordulhatnak.
5. Légzési problémák: A túlzott szelénbevitel légszomjat és egyéb légzési nehézségeket is okozhat.
6. Idegrendszeri tünetek: Izomgörcsök, remegés és más neurológiai problémák is előfordulhatnak.
7. Fémes íz a szájban: Ez a tünet gyakran kapcsolódik a túlzott szelénbevitelhez.
8. Máj, vese és szívproblémák: Súlyos túladagolás esetén ezek az életfontosságú szervek is károsodhatnak.

Fontos megjegyezni, hogy a szelén túladagolás legtöbbször nem az élelmiszerekből, hanem a kiegészítők nem megfelelő adagolásából származik. Mindig konzultáljunk szakemberrel, mielőtt kiegészítőket kezdenénk szedni, és soha ne lépjük túl az ajánlott napi beviteli értéket.