Az emberi szív normális pulzus-tartománya általában 60 és 100 ütés per perc között van pihenőállapotban. Azonban ez a tartomány lehet valamivel magasabb vagy alacsonyabb bizonyos életkorokban, fizikai aktivitásban vagy más körülmények között.
A magas pulzus általában olyan szívverési ritmust jelent, amely meghaladja a normál tartományt, például 100 ütés per perc felett. Azonban fontos megjegyezni, hogy a magas pulzusszámot minden egyes egyén esetében különböző értékekkel lehet jellemezni, és az értékek eltérhetnek az életkor, a fizikai állapot, a stressz és a betegségek stb. alapján.
A magas pulzusszámot általában akkor tekintik kórosnak, ha rendszeresen meghaladja az egyén normális pulzus-tartományát, és más tünetekkel jár, mint például szédülés, mellkasi fájdalom vagy légszomj.
A magas pulzus okai
A magas pulzus számos okból adódhat. Néhány lehetséges ok közül a következőket érdemes említeni:
- Fizikai aktivitás: A testmozgás vagy a kemény fizikai munka magasabb pulzust eredményezhet, mivel a szívnek nagyobb mennyiségű oxigénre van szüksége, hogy az izmokat ellássa.
- Stressz vagy szorongás: A szorongás és a stressz hatására a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, ami növeli a pulzusszámot.
- Láz: Magas testhőmérséklet esetén a pulzusemelkedés normális reakció lehet a test általános stresszére.
- Magas vérnyomás: A magas vérnyomás a szív kényszerítése lehet arra, hogy erősebben dolgozzon, ami magasabb pulzusszámmal járhat.
- Elektrolit egyensúlyhiány: A szervezetben a fontos elektrolitok – például a nátrium, a kálium és a magnézium – hiánya vagy túlzott mennyisége szívritmuszavarokat okozhat, amelyek magas pulzusszámot okozhatnak.
- Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek, például az amfetaminok, az antidepresszánsok és az asztma gyógyszerek magasabb pulzusszámot okozhatnak.
- Szív- és érrendszeri betegségek: A szív- és érrendszeri betegségek, például az angina pectoris (koszorúérgörcs), a szívritmuszavarok és a szívizomgyulladás is magas pulzusszámmal járhatnak.
- Dohányzás: A dohányzás a vérnyomás emelkedéséhez vezethet, ami magasabb pulzusszámmal járhat.
- Alacsony vércukorszint: Az alacsony vércukorszint (hipoglikémia) szintén okozhat magas pulzusszámot, mivel a test megpróbálja pótolni a glükózhiányt a véráramba történő gyorsabb szívózás révén.
- Hyperthyreosis: A pajzsmirigy túlműködése (hipertireózis) szintén vezethet magas pulzusszámhoz, mivel ez az állapot növeli az anyagcserét és a test energiaszintjét.
- Koffein: A nagy mennyiségű koffein (például kávé vagy energiaitalok fogyasztása) szintén okozhat magas pulzusszámot.
- Hormonális változások: A menstruációs ciklus során vagy a terhesség alatt bekövetkező hormonális változások is befolyásolhatják a pulzusszámot.
- Pánikrohamok: A pánikrohamok során a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, ami magasabb pulzusszámot okozhat.
Ha gyakran tapasztalunk pulzusemelkedést, vagy ha egyéb tüneteket is észlelünk (például szédülés, mellkasi fájdalom, légszomj), fontos, hogy mielőbb konzultáljunk orvosunkkal.
