A demencia olyan egészségi állapot, amely befolyásolja a memóriát, a gondolkodást és a szociális képességeket. Ez nem egy specifikus betegség, hanem egy olyan kifejezés, amely a speciális egészségügyi állapotok széles körét fedi le, beleértve az Alzheimer-kórt is.
Jelenleg nincs gyógymód a demenciára. Szerencsére vannak előrelépések azon módszerek terén, amelyekkel lassíthatjuk a hatását.
Mi is az a demencia?
Az elmúlt évtizedben sok szó esett a demenciáról. Ennek oka a megbetegedések számának többszörös növekedése világszerte, valamint a betegség mélyreható tanulmányozása.
2020-ig a statisztikák azt mutatják, hogy világszerte több mint 55 millió diagnosztizált eset van, de gyaníthatóan ez a szám még magasabb, ha a nem diagnosztizáltakat is beleszámítjuk. Ez a szám 20 évente megduplázódik.
Orvosi szempontból a demencia egy neurológiai degeneratív betegség, amely korlátozza és elnyomja a páciens mentális képességeit, agyi funkcióit és fizikai képességeit.
Időskori betegségnek is nevezik, de bár ritkán, de a korai tünetek a középkorúaknál is fellelhetők. A fiatalok esetei kivételes anomáliát jelentenek.
Mint említettük, a demencia egy vagy több egészségügyi probléma eredménye. Ezek közé tartozik:
- bizonyos típusú fertőzések, amelyek az agyat érintik
- specifikus fej- és agysérülések
- daganatok
- stroke
- genetikai mutációk és elváltozások
- mérgezés
- cukorbetegség
- rossz koleszterin
- dohányzás és alkoholfogyasztás
- mámor
- degeneratív betegségek: Alzheimer-kór , Parkinson-kór és mások
Bár gyógyíthatatlan, vannak módok a demencia lelassítására és a beteg életének maximalizálására megfelelő ellátással.
Melyek a demencia tünetei?
Az egyik első jel a rossz, rövid távú memória, amelyben elfelejtjük a közelmúlt eseményeit és tényeit, incidenseit és cselekedeteit.
Emberek millióinak dinamikus életvitelének köszönhetően azonban ez sokaknál meglehetősen gyakori jelenség, melynek hátterében igen gyakran a stressz, a túlterheltség, a hormonális egyensúlyhiány áll.
Ezért az esetek nagyon nagy százalékában ezt a tünetet idővel figyelmen kívül hagyják. Általában a kezdeti szakaszban az időérzékelés elvesztése, tájékozódási nehézség még ismerős helyeken is. Ez utóbbi különösen árulkodó jele egy egészségügyi probléma.
Az előrehaladott stádiumú demencia jelei a következő tüneteket foglalják magukban:
- nehéz felismerni sok ismerős helyet – beleértve a saját otthont is
- közeli ismerősök nevének elfelejtése
- kommunikációs nehézség – szavak, kifejezések, ismeretek elfelejtése
- viselkedési problémák
- ismételten kérdéseket teszünk fel, miközben a válaszainkat elfelejtjük
A harmadik, utolsó szakaszban, amelyet az orvosok végsőnek stádiumnak is neveznek, a beteg teljesen másoktól függ. A betegség teljesen átveszi a hatalmat a beteg testén és elméjén, nem tud emlékezni és elvégezni a legegyszerűbb feladatokat sem, gondoskodni önmagáról és szükségleteiről.
Ebbe beletartozik:
- a hely- és időérzék teljes elvesztése
- képtelenség felismerni szeretteit és rokonait
- segítségre van szüksége a napi tevékenységek elvégzéséhez: etetés, fürdés, higiéniai gondozás és mások
- járási nehézségek, mozgásszabályozás és cselekvéskoordináció
- viselkedési problémák – ebben a szakaszban a beteg akár agresszívvé is válhat
Attól függően, hogy a demenciát például Parkinson-kór vagy Alzheimer-kór okozza-e, számos egyéb kísérő tünet is előfordulhat, amelyek gyorsabban vezetnek visszafordíthatatlan halálhoz, amelyeket a félelem, a pánik, a nehézség és végül a teljes függőség rendkívül nyomasztó pillanatai előznek meg.
Ezért rendkívül fontos a demencia megelőzése – éppúgy, mint annak ismerete, hogy mi okozhatja.
Hogyan előzhetjük meg a demenciát?
Évente több millió új demenciás esetet diagnosztizálnak világszerte. Íme, mit tehetünk, hogy megakadályozzuk vagy lassítsuk a fejlődését.
A demencia és kapcsolata az életkorral
Az esetek nagyobb százaléka érinti az 55 év felettieket. Ezért úgy gondolják, hogy ezekhez az évekhez közeledve az embereknek minden évben el kell kezdeni a háziorvosuk vagy egy neurológiai és pszichiátriai szakorvosi konzultációt, hogy a demencia korai stádiumban diagnosztizálható legyen.
Ha azonban családi teher vagy korábbi tényező áll fenn: agysérülés, szélütés, rossz életminőség vagy cukorbetegség, ennek a határnak lehetőleg 45 év körülire kell csökkennie.
Csak a demencia korai felismerése biztosíthatja a maximális hosszú élettartamot utólag – minden harmadik esetben ez teljesen lehetséges.
A demencia és életmódunk
A demencia elsősorban az életminőség javításával előzhető meg. Mit is jelent ez?
Ajánlott az egészségesebb, az élethez fontos mikro- és makroelemeket, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó termékek fogyasztása.
Itt az ideje megemlíteni, hogy a mediterrán étrend, amely nagy hangsúlyt fektet a friss termékekre és a halakra, segít megelőzni és lelassítani a demencia kialakulását.
Ezzel együtt bebizonyosodott, hogy a több mozgás és sport megelőzi korunk számos degeneratív betegségét. Már napi 30 perc enyhe testmozgás is késleltetheti a demencia kialakulását, sőt megelőzheti azt.
Érdemes elgondolkodni az olyan káros szokások felszámolásán, mint az alkohol, a dohányzás és a kábítószerek használata – ezek károsítják a szervezetet, és hosszú távon számos egészségügyi problémát okozhatnak, amelyek viszont demenciához vezetnek.
Demencia és mentális aktivitás
A szakemberek minden olyan tevékenységet javasolnak, amely támogatja a gondolkodást, serkenti a memóriát és meghatározza az ok-okozati összefüggéseket.
Ilyen tevékenységek a keresztrejtvényfejtés, a történelemkönyvek olvasása, a sudoku megoldása, a sakkozás és más ilyen jellegű, kognitív készségeket fejlesztő tevékenységek.
Segítenek az agyi kapcsolatok és a memória kialakításában és fenntartásában.
A demencia és szerepünk a társadalomban
Ne hagyjuk abba az emberekkel való kommunikációt – ez késlelteti a demencia tüneteit, és segít megőrizni emlékeit.
Menj színházba, moziba, operába, balettba.
