Többen szenvednek vashiányban, mint gondolnánk. Sok általunk fogyasztott termékben találunk vasat. Ennek az elemnek a hiánya azonban a vérben gyakori. Miért van ez így, és hogyan kell kezelni ezt a problémát a test számára, elmondjuk a következő sorokban.
A vashiány és hogyan kell kezelni?
Első pillantásra egyértelmű a válasz – fogyassz több olyan ételt, amely ezt tartalmazza. Sajnos nagyon gyakran egyáltalán nem olyan könnyű megoldani a helyzetet, hiszen a vashiány egy olyan állapot, amely számos külső és belső tényezőtől függ.
Másrészt, ha túlzásba esünk, súlyos betegséget is behozhatunk magunknak – méghozzá nem szándékosan.
Ezért fontos az egyensúly, és ne nyúljunk azonnal a vasat tartalmazó étrend-kiegészítőkhöz, vagy csak az elemben gazdag termékeket együnk.
Sőt, mindenekelőtt a vashiány jelenlétét, mint állapotot fontos megállapítani. Éppen ezért tudnunk kell azonosítani az erre utaló tüneteket, illetve azt, hogy milyen stádiumban fordulhat elő hiányosság, és kétség esetén vérvételt kell végezni.
A vashiány tünetei és hatása az egészségi állapotunkra
A vas tárolása a szervezetben
Felnőtteknél 3-4 gramm vas található a hemoglobinban (a vörösvértestekben lévő fehérje, amely lehetővé teszi számukra az oxigén szállítását).
A fennmaradó vas nagy része ferritin vagy hemosziderin (a hemoglobin bomlásterméke) formájában raktározódik. Ennek a nyomelemnek a többi depója a májban, a lépben és a csontvelőben található.
Az izomszövetben a mioglobinban is megtalálható. A transzferrin a vér fő fehérje, amely a vashoz kötődik, és azt a szervezetben szállítja.
Az emberek általában csak kis mennyiségű vasat veszítenek a vizelettel, a széklettel és a bőrrel. A károsodás nagyobb lehet a reproduktív korú nőknél a havi ciklus alatti vérveszteség miatt.
A hepcidin, egy keringő peptidhormon, mind a vas felszívódásának, mind a szervezetben való eloszlásának kulcsfontosságú szabályozója.
A vashiány tünetei és stádiuma
A vashiány tünetek első szakaszában a szervezet raktárában felhalmozódott elem csökkenése figyelhető meg. Ez történik, ha korlátozzuk a vastermékeket.
Ennek oka lehet életmódváltás vagy szezonális termékhiány. Ekkor a szervezet meríteni kezd a magában felhalmozott tartalékokból. Itt nincs változás a vérben lévő elem mennyiségében, ezért nem lehet ilyen problémát megállapítani – még laboratóriumban sem.
A második stádiumú vashiány esetén a következő tünetek jelentkeznek:
- megváltozik a bőr állapota: sápadtabb lesz, sárgás árnyalatot kaphat, a körmök és a haj is észrevehetően megváltozik
- a száj íze megváltozik
- a gyengeség és a fáradtság egyre gyakrabban érezhető
- a gyomornedv savasságának csökkenése
Ez az a szakasz, amelyet a szakemberek „vashiánynak vérszegénység nélkül” neveznek.
Ha eléri az elem hiányának harmadik szakaszát: vérszegénység, az egészségi állapot jelentősen romlik. Itt a fenti tünetek mellett a következőket is megfigyeljük:
- szédülés, ájulás, szapora szívverés, légszomj
- csökkenti az immunitást, ami légúti betegségekhez és a vírusfertőzések könnyebb elkapásához vezet
- izomgyengeség
Vashiány terhesség és véradás során
A vashiány különösen veszélyes lehet a terhes nők számára. Alacsony szintje vagy vashiányos vérszegénység kialakulása esetén a magzati fejlődés késik, vagy akár koraszülés is előfordulhat.
Ráadásul az anyatej átlagos mennyisége és a vashiányos nők szoptatási ideje kétszer olyan rövid, mint az egészséges anyáké. Sőt, ha a terhesség alatt az anyában csökken a vas, akkor a gyermeknek is vérszegénysége és alacsony hemoglobinszintje lehet a születés után.
Ez késlelteti a fizikai és mozgásfejlődést, valamint lassítja a gyógyulást a fertőzésekből, sebekből és különféle veszélyes állapotokból az újszülött számára.
Külön is nagyon fontos tudni, hogy ha vashiányunk van a vérben, vagy olyan betegségünk van, ami ehhez vezet, nem tanácsos vért adni!
Általában legalább 450 ml vért vesznek. Optimális esetben olyan mennyiségű vasat tartalmaz, amelyet a szervezet változatos és megfelelő táplálkozással körülbelül 4 hónapig tud felzárkózni.
Melyek a vasban gazdag ételek?
A gyógyszeriparban számos olyan kiegészítőt találhatunk, amelyek megadják a szükséges napi vasadagot. A tények és a szakemberek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a vashiány a diéta mellett gyógyszerekkel is kezelhető. A vashiányosoknak több húst, valamint spenótot, brokkolit, étcsokoládét ajánlott fogyasztani.
A vasban leggazdagabb termékről kiderül, hogy nem más, mint a spirulina. Ez egy kék-zöld alga, amely a bolygó egyik szuperélelmiszereként ismert.
A vörös hús a következő megbízható forrás. Természetesen kívánatos olyan fajtákat fogyasztani, amelyekben kevesebb a zsír. Sokak szerint az ember számára a legelérhetőbb vasforrás. Ebben az értelemben fontos elmondani, hogy azok a vegetáriánusok és vegánok, akik kizárják a húst vagy húskészítményeket, sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve a vashiányban, mint az azt fogyasztó emberek többsége.
A harmadik jó vasforrás, amelyet külön érdemes megemlíteni, a tenger gyümölcsei. Omega-3 zsírsavakban is gazdag, de a benne lévő vas mennyisége sem elhanyagolható.
Különösen gazdag vasban a kagyló, az osztriga és a garnélarák. Itt azonban az a javaslat, hogy figyeljünk oda az ilyen termékek mennyiségére, mivel ezek gyakran nagy mennyiségű méreganyagot, például higanyt tartalmaznak.
Mire kell figyelni
A test raktárai összesen körülbelül 4 gramm vasat gyűjtenek össze. Életkortól függően különböző mennyiségű vasra van szükségünk naponta:
- születéstől 6 hónapos korig – 0,27 mg
- 7-12 hónapos korig – 11 mg
- 1-3 év – 7 mg
- 4-8 év – 10 mg
- 9-13 éves korig – 8 mg
- 14-18 éves korig – 11 mg (fiúk), 15 mg (lányok)
- 19-50 g – 8 mg (férfiak), 18 mg (nők), 27 mg (terhes), 9 mg (szoptatás)
- 50 g felett – 8 mg
Napi 2000 – 2500 kKcal bevitel mellett a szervezetünkbe jutó vas 10-20 mg. Ebből csak 2-2,5 mg-ot tud felszívni. Ezért a vashiány (második és harmadik szakaszban) kezelése önmagában diétával nem lehetséges.
És még valami: a vas túladagolása is következményekkel járhat! A veszélyek közé tartozik a hipovitaminózis, a csontritkulás és a különböző szövetek károsodása, amelyek sejtjeiben nagyobb mennyiségű vas rakódott le. Akár májcirrózishoz és szív- és érrendszeri rendellenességekhez is vezethet.
A túl magas vasszint a vérben általában olyan betegségekre utal, mint a B12- , B6-vitamin és folsavhiány, hemokromatózis, talaszémia, vérszegénység, leukémia stb.
Ezért legyünk óvatosak, végeztessünk rendszeresen megelőző vizsgálatokat és hallgassunk testünkre.
Főkép forrása: wholeisticliving.com
