A veganizmus előnyei

Szerző: Norbert

A vegán étrend vagy a veganizmus etikai, egészségügyi vagy környezetvédelmi okokból hajlamos elhagyni az állati eredetű termékeket.

Mi is az a veganizmus?

Még mindig nagyon sokan gondolják, hogy mindenképpen kell húst enni, különben megbetegszünk, tönkremegy a testünk és hamar meghalunk.

Ez természetesen nem így van. A „Kína tanulmány”-ban a kutatók azt javasolják, hogy a napi állati eredetű (hús, tej, tejföl, tojás stb.) ételek bevitele ne haladja meg a 10%-ot.

Tehát húsból keveset kellene fogyasztani, és zöldségből sokat – már csak azért is, mert a belekben élő, jótékony baktériumok a prebiotikumokból táplálkoznak, melyek a növényekben találhatóak meg.

Ha több zöldséget eszünk, akkor a jótékony baktériumok megsokasodnak, mert több élelmet kapnak, azáltal javulhat az emésztésünk is.

A „vegán” kifejezést a „vegetáriánus” első és utolsó betűinek kombinációjából választották. 1949-re megszületett a veganizmus első definíciója.

Étrendi váltás – csak óvatosan

A beleink és az emésztésünk ahhoz alkalmazkodik, amit rendszeresen eszünk. Ha hirtelen változtatunk, akkor valószínűleg gondjaink lesznek, hiszen az emésztésnek időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.

Viszont a fokozatos áttérés, fokozatos egészségügyi javulást hozhat. A betegségek hátterében mindig egy gyulladás áll, de a több rost (növény) fogyasztása csökkentheti a testben lévő gyulladásokat, így az egészségi állapotunk javulhat. A javuláshoz természetesen időre van szükség.

Nem feltétlenül kell az állati eredetű fehérjéket teljes mértékben elhagyni a jobb egészséghez. Sokszor az is elegendő lehet, ha a zöldség fogyasztásunkat 70%-ra emeljük.

Ez azt jelenti, hogy az egy nap alatt elfogyasztott összes táplálékunk (reggeli, ebéd, vacsora, uzsonna, nassolások stb. egyben) 70%-a zöldség.

Bárhogyan is döntünk, érdemes a változtatás előtt szakember tanácsát kérni!

A vegán életmód tudományos előnyei

2016-ban a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézetében készítettek egy tanulmányt a vegán életmódról.

Ennek a tanulmánynak a tanulságait így összegzik a kutatók:

„Az elhízás talaján kialakuló metabolikus és szív-ér rendszert érintő betegségek nagyrészt megelőzhetőek lennének egy helyesen összeállított növényi alapú étrenddel. A daganatos megbetegedésben szenvedő betegek esetén az állati eredetű élelmiszerek háttérbe szorítása a növényi alapúakkal szemben is igazoltan pozitív hatású.”

Az is igaz, hogy a növényi táplálkozás sem jelent megoldást mindenre. Megfelelően kell összeállítani az étrendet, különben valóban árthatunk magunknak.

A húsfogyasztás ipari háttere

Nagyon sok tanulmány boncolgatja, hogy a húsipar milyen károkat okoz a természetben. Hiszen nagyon sok állatot tartanak a gyárakban, hogy kiszolgálják az emberek temérdek hús fogyasztását.

Ez az állatoknak a túl kis helyre való bezárását és tartását eredményezik. Ilyen körülmények között a járványok megfékezésére rendszeres gyógyszerezik az állatokat, melyek beépülnek az állat húsába és tejébe is – amit aztán az emberek megesznek.

Ezenkívül a rengeteg víz elfogyasztása is komoly probléma, hiszen ennyi állat eltartásához, mosdatásához, a hús árú előkészítéséhez rengeteg vízre van szükség.

A hús előállításának vízigénye több mint tízszerese a növényi élelmiszerek vízigényének. Az erdőirtásról nem is beszélve, hiszen az erdők 80 százalékát a mezőgazdaság miatt írtjuk ki.

1980-ig Brazíliában a szarvasmarhatartás volt az egyetlen felelős az őserdők kiirtásáért.

Mi lesz a fehérjével? Arra is szüksége van a testnek

Sokan gondolják, hogy teljes értékű – tehát a test által hasznosítható formában megevett – fehérjét csak a hússal lehet megoldani.

Ez teljes mértékben tévedés, és az sem igaz, hogy a húsban van a legtöbb fehérje. Még az sem teljesen igaz, hogy a húsban lévő fehérjét könnyebben dolgozza fel a test, vagy jobban hasznosítja, mint a növényi alapút.

Például azt kevesen tudják, hogy 1 kg marhahúsban 200-220 gramm fehérje található, míg szintén 1 kg zabban 165 gramm, 1kg mandulában 280 gramm, 1 kg kakaóporban 210 gramm, 1 kg sárgaborsóban pedig 217 gramm.

Bár meg kell tanulni (vagy inkább újra tanulni) a helyes növényi étrend kialakítását, de kezdésnek fordulhatunk szakemberhez, aki segít nekünk ebben.

Összességében elmondható, hogy a helyes étrend nagyon sokat tehet önmagunkért és a környezetünkért is!

Főkép forrása: vegnews.com

Hasonló cikkek

© 2022, Egészség Életmód – Légy önmagad legjobb verziója