A vegán étrend vagy a veganizmus etikai, egészségügyi vagy környezetvédelmi okokból hajlamos elhagyni az állati eredetű termékeket.
Mi is az a veganizmus?
Még mindig nagyon sokan gondolják, hogy mindenképpen kell húst enni, különben megbetegszünk, tönkremegy a testünk és hamar meghalunk.
Ez természetesen nem így van. A „Kína tanulmány”-ban a kutatók azt javasolják, hogy a napi állati eredetű (hús, tej, tejföl, tojás stb.) ételek bevitele ne haladja meg a 10%-ot.
Tehát húsból keveset kellene fogyasztani, és zöldségből sokat – már csak azért is, mert a belekben élő, jótékony baktériumok a prebiotikumokból táplálkoznak, melyek a növényekben találhatóak meg.
Ha több zöldséget eszünk, akkor a jótékony baktériumok megsokasodnak, mert több élelmet kapnak, azáltal javulhat az emésztésünk is.
A „vegán” kifejezést a „vegetáriánus” első és utolsó betűinek kombinációjából választották. 1949-re megszületett a veganizmus első definíciója.
Étrendi váltás – csak óvatosan
A beleink és az emésztésünk ahhoz alkalmazkodik, amit rendszeresen eszünk. Ha hirtelen változtatunk, akkor valószínűleg gondjaink lesznek, hiszen az emésztésnek időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.
Viszont a fokozatos áttérés, fokozatos egészségügyi javulást hozhat. A betegségek hátterében mindig egy gyulladás áll, de a több rost (növény) fogyasztása csökkentheti a testben lévő gyulladásokat, így az egészségi állapotunk javulhat. A javuláshoz természetesen időre van szükség.
Nem feltétlenül kell az állati eredetű fehérjéket teljes mértékben elhagyni a jobb egészséghez. Sokszor az is elegendő lehet, ha a zöldség fogyasztásunkat 70%-ra emeljük.
Ez azt jelenti, hogy az egy nap alatt elfogyasztott összes táplálékunk (reggeli, ebéd, vacsora, uzsonna, nassolások stb. egyben) 70%-a zöldség.
Bárhogyan is döntünk, érdemes a változtatás előtt szakember tanácsát kérni!
A vegán életmód tudományos előnyei
2016-ban a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézetében készítettek egy tanulmányt a vegán életmódról.
Ennek a tanulmánynak a tanulságait így összegzik a kutatók:
„Az elhízás talaján kialakuló metabolikus és szív-ér rendszert érintő betegségek nagyrészt megelőzhetőek lennének egy helyesen összeállított növényi alapú étrenddel. A daganatos megbetegedésben szenvedő betegek esetén az állati eredetű élelmiszerek háttérbe szorítása a növényi alapúakkal szemben is igazoltan pozitív hatású.”
Az is igaz, hogy a növényi táplálkozás sem jelent megoldást mindenre. Megfelelően kell összeállítani az étrendet, különben valóban árthatunk magunknak.
A húsfogyasztás ipari háttere
Nagyon sok tanulmány boncolgatja, hogy a húsipar milyen károkat okoz a természetben. Hiszen nagyon sok állatot tartanak a gyárakban, hogy kiszolgálják az emberek temérdek hús fogyasztását.
Ez az állatoknak a túl kis helyre való bezárását és tartását eredményezik. Ilyen körülmények között a járványok megfékezésére rendszeres gyógyszerezik az állatokat, melyek beépülnek az állat húsába és tejébe is – amit aztán az emberek megesznek.
Ezenkívül a rengeteg víz elfogyasztása is komoly probléma, hiszen ennyi állat eltartásához, mosdatásához, a hús árú előkészítéséhez rengeteg vízre van szükség.
A hús előállításának vízigénye több mint tízszerese a növényi élelmiszerek vízigényének. Az erdőirtásról nem is beszélve, hiszen az erdők 80 százalékát a mezőgazdaság miatt írtjuk ki.
1980-ig Brazíliában a szarvasmarhatartás volt az egyetlen felelős az őserdők kiirtásáért.
Mi lesz a fehérjével? Arra is szüksége van a testnek
Sokan gondolják, hogy teljes értékű – tehát a test által hasznosítható formában megevett – fehérjét csak a hússal lehet megoldani.
Ez teljes mértékben tévedés, és az sem igaz, hogy a húsban van a legtöbb fehérje. Még az sem teljesen igaz, hogy a húsban lévő fehérjét könnyebben dolgozza fel a test, vagy jobban hasznosítja, mint a növényi alapút.
Például azt kevesen tudják, hogy 1 kg marhahúsban 200-220 gramm fehérje található, míg szintén 1 kg zabban 165 gramm, 1kg mandulában 280 gramm, 1 kg kakaóporban 210 gramm, 1 kg sárgaborsóban pedig 217 gramm.
Bár meg kell tanulni (vagy inkább újra tanulni) a helyes növényi étrend kialakítását, de kezdésnek fordulhatunk szakemberhez, aki segít nekünk ebben.
Összességében elmondható, hogy a helyes étrend nagyon sokat tehet önmagunkért és a környezetünkért is!
Főkép forrása: vegnews.com