Borderline személyiségzavar – Minden tudnivaló róla

Szerző: Norbert
OLVASÁSI IDŐ kb. 7 perc

A borderline személyiségzavar (BPD) gyakran félreértett és tévesen interpretált állapot, amely az érintett személyek érzelmi, viselkedési és kapcsolati mintáiban nyilvánul meg.

A BPD a társadalom különböző rétegeiben megtalálható, és az érintettek gyakran intenzív érzelmekkel és kihívásokkal néznek szembe a mindennapjaikban.

Ennek a cikknek a célja, hogy átfogó képet adjon a BPD-ről, annak tüneteiről, okairól, diagnosztikai módszereiről és a rendelkezésre álló kezelési lehetőségekről.

Továbbá praktikus tanácsokat és útmutatást kínál azoknak, akik szeretnék támogatni BPD-ben szenvedő ismerőseiket vagy szeretteiket.

Mindezen információk segítségével remélhetőleg csökkenthetők a BPD-ről alkotott negatív sztereotípiák és tévhitek, és helyette az empátia és megértés kerülhet előtérbe.

Mi az a borderline személyiségzavar (borderline szindróma)?

A borderline személyiségzavarban szenvedők gyakran érzik úgy, hogy az érzéseik a körülményekhez képest túlzottan intenzívek. Lehet, hogy nehezen kezelik a stresszt, és gyorsan válnak dühössé vagy depresszióssá.

A BPD-vel élők gyakran küzdenek az önképükkel, és attól félnek, hogy elhagyják őket, ami gyakran vezet impulzív és önpusztító viselkedéshez. Mindezen tünetek gyakran megnehezítik számukra a mindennapi életet, a munkát és a kapcsolatok fenntartását.

Milyen gyakori a BPD a népesség körében?

A BPD prevalenciája változó lehet a különböző kutatások és régiók szerint. Azonban az általánosan elfogadott becslések szerint a felnőtt népesség körülbelül 2-3%-a szenved borderline személyiségzavarban.

Fontos megjegyezni, hogy a BPD sokkal gyakoribb lehet olyan személyek körében, akik pszichiátriai kezelésben részesülnek, ezen csoporton belül a prevalencia akár 10% körüli is lehet. Ezen túl a nők között valamivel gyakoribb a BPD diagnózisa, bár a zavar mindkét nemben előfordul.

A borderline személyiségzavar tünetei

A borderline személyiségzavar (BPD) tünetei sokszínűek és összetettek, melyek jelentősen befolyásolják az egyén életminőségét és a körülötte élőket. Nézzük meg ezeket részletesebben:

  1. Érzelmi instabilitás: A BPD-ben szenvedők gyakran tapasztalnak heves érzelmeket, amelyek gyorsan változhatnak. Lehet, hogy egy pillanat alatt euforikus hangulatban vannak, majd néhány percen belül mély depresszióba esnek. Ez az érzelmi hullámzás sokszor kiszámíthatatlanná teszi a viselkedésüket.
  2. Intenzív és változó emberi kapcsolatok: Az érintettek gyakran alakítanak ki intenzív és szenvedélyes kapcsolatokat, de ezek a kapcsolatok ugyanolyan gyorsan válnak viharossá vagy megszakadnak. Gyakran tapasztalnak extrém fekete-fehér gondolkodást az emberekről, ami azt jelenti, hogy egy személyt vagy ideálisnak látnak, vagy teljesen rossznak tekintenek, minimális köztes területtel.
  3. Negatív önkép: Azok, akik BPD-vel élnek, gyakran küzdenek az önképükkel. Bizonytalanok lehetnek az identitásukat illetően, és úgy érezhetik, hogy nem tudják, kik ők valójában.
  4. Impulzivitás: Az impulzív viselkedés gyakori a BPD-ben szenvedőknél, beleértve a pénzköltést, a szexuális viselkedést, az étkezési szokásokat, a drog- vagy alkoholfogyasztást. Ez az önpusztító viselkedés gyakran veszélyezteti az érintett jólétét.
  5. Öngyilkos viselkedés vagy fenyegetés: Sok BPD-s beteg játszik el a gondolattal vagy próbálkozik öngyilkossággal, és sokan közülük fenyegetik a környezetüket az öngyilkosság gondolatával.
  6. Disszociatív tünetek és valóságértékelési zavarok: Ebben az állapotban az egyén elveszítheti a kapcsolatot a valósággal, ami néhány óráig vagy napig is eltarthat. Disszociatív epizódok közben az érintett idegennek érezheti magát a saját testében vagy környezetében, míg a valóságértékelési zavarok során téveszmék vagy paranoiás gondolatok is előfordulhatnak.

A BPD okai és kialakulása

A borderline személyiségzavar kialakulásának pontos oka még mindig aktív kutatási terület, azonban a tudósok egyetértenek abban, hogy több tényező együttes jelenléte szerepet játszik a zavar kialakulásában. Ezek közül a legfontosabb tényezők:

  1. Genetikai tényezők:
    • Kutatások rámutattak, hogy a BPD-nek lehet genetikai alapja. A BPD-ben szenvedők közeli rokonai nagyobb valószínűséggel szenvednek a zavartól vagy más pszichiátriai rendellenességtől.
    • Bár nincsenek konkrét „BPD gének”, több gén is befolyásolhatja az érzelmek szabályozására és a viselkedésre ható neurotranszmittereket, amelyek kockázatot jelenthetnek a zavar kialakulására.
  2. Környezeti tényezők (gyermekkori traumák, elhanyagolás):
    • Sok BPD-ben szenvedő embernek van traumás gyermekkora, ideértve a fizikai, szexuális vagy érzelmi bántalmazást, az elhanyagolást vagy az instabil családi környezetet.
    • Az ilyen korai életbeli traumák érzelmi sebeket okozhatnak, amelyek befolyásolhatják az érzelmek szabályozását és a kapcsolatokra vonatkozó elvárásokat az élet későbbi szakaszaiban.
  3. Neurológiai és agyi eltérések:
    • Az agyi képalkotó technikákkal végzett kutatások azt mutatják, hogy a BPD-ben szenvedők agyának bizonyos területei – különösen azok, amelyek az érzelmek szabályozásáért és a viselkedésért felelősek – eltérhetnek a normál populációtól.
    • Például az amygdala, az agy azon része, amely az érzelmekre, különösen a félelemre reagál, nagyobb aktivitást mutathat a BPD-s betegekben, ami hozzájárulhat az érzelmek intenzív megtapasztalásához és a heves reakciókhoz.

Differenciáldiagnózis

A differenciáldiagnózis a klinikai diagnózis folyamata, amelyben az orvos vagy a klinikai szakember kizár egy vagy több lehetséges rendellenességet, mielőtt a végső diagnózist felállítja.

A borderline személyiségzavar esetében különösen fontos ez a lépés, mivel a tünetei gyakran átfednek más pszichiátriai rendellenességek tüneteivel.

A következőkben bemutatjuk, hogyan különböztethető meg a BPD néhány másik gyakori rendellenességtől:

  1. Major depresszió:
    • Míg a BPD-s betegek gyakran tapasztalnak depressziós epizódokat, a major depresszióra jellemző a tartós szomorúság, az érdeklődés vagy öröm elvesztése, az energiavesztés, az önvád és az öngyilkossági gondolatok koncentrált jelenléte. A BPD esetében az érzelmi instabilitás rövid idő alatt váltogathatja a hangulatot.
  2. Bipoláris zavar:
    • Bár a BPD és a bipoláris zavar mindkettőben előfordulhatnak hangulatingadozások, a bipoláris zavarnál a hangulatingadozások hosszabb ideig tartanak (hetekig vagy hónapokig), míg a BPD-ben az érzelmek gyorsan váltakozhatnak órákon belül.
  3. Nárcisztikus személyiségzavar:
    • Mindkét zavarnál előfordulhatnak intenzív és változó emberi kapcsolatok, de a nárcisztikus személyiségzavarnál a betegek gyakran mutatnak nagyfokú önértékelést, míg a BPD-ben az alacsony önértékelés és a negatív önkép domináns.
  4. Poszttraumás stressz szindróma (PTSD):
    • Sok BPD-s betegnek van traumás múltja, ami PTSD-t is okozhat. Bár mindkét zavarban előfordulnak a trauma visszaemlékezései, a PTSD-re a trauma specifikus emlékeinek ismétlődése és a traumával kapcsolatos helyzetek kerülése a jellemző.
  5. Disszociatív rendellenességek:
    • Míg a BPD-ben szenvedők tapasztalhatnak disszociatív tüneteket, a disszociatív rendellenességekre a disszociáció domináns és tartós jelensége a jellemző, mint például az amnézia, a többes személyiség vagy az érzés, hogy az ember távol van saját testétől.
  6. Impulzuskontroll zavarok:
    • Míg az impulzivitás a BPD egyik jellemző tünete, az impulzuskontroll zavarok (mint például a kleptománia vagy a pirománia) specifikus impulzív viselkedésekre összpontosulnak.

A BPD differenciáldiagnózisának elvégzésekor fontos az egyén történetének és a tünetek teljes spektrumának alapos értékelése, valamint más rendellenességek kizárása. Ebben az orvosi és pszichológiai szakembereknek részletes anamnézist kell készíteniük és számos diagnosztikai eszközt kell alkalmazniuk.

A BPD kezelése

A borderline személyiségzavar kezelése komplex, és gyakran egyénre szabott, mivel az érintettek tünetei és igényei nagyban különbözhetnek. A következőkben bemutatjuk a BPD kezelésének főbb módszereit:

  1. Terápiás megközelítések:
    • Dialektikus viselkedésterápia (DBT): Ez a terápiás forma kifejezetten a BPD kezelésére lett kifejlesztve. A DBT segít az egyéneknek jobban kezelni az érzelmi instabilitást, fejleszteni a problémamegoldó készségeiket és csökkenteni az önsértő viselkedést. A terápia magában foglal egyéni és csoportos üléseket is.
    • Kognitív viselkedésterápia: Segíti az egyéneket a káros gondolati minták felismerésében és megváltoztatásában. Ezáltal segít csökkenteni az érzelmi reakciókat és javítani a viselkedési válaszokat.
    • Mentalizációs alapú terápia (MBT): Ez a megközelítés segít az embereknek megérteni saját és mások érzelmeit és motivációit, ami elősegíti az érzelmek jobb kezelését és az emberi kapcsolatok javítását.
    • Sématerápia: Ez a terápia a BPD-s betegek belső konfliktusainak és káros viselkedési mintáinak feltárására és kezelésére összpontosít.
  2. Gyógyszeres kezelés:
    • Jelenleg nincs specifikusan a BPD-re jóváhagyott gyógyszer. Azonban egyes tünetek, mint a depresszió, szorongás vagy agresszió, kezelhetők gyógyszerekkel.
    • Antidepresszánsok, mint az SSRI-k, gyakran használatosak a depresszió és a szorongás kezelésére.
    • Hangulatstabilizálók, mint a lítium vagy az antikonvulzív szerek, segíthetnek az érzelmi ingadozások szabályozásában.
    • Atipikus antipszichotikumokat néha használnak az agresszió vagy a paranoia kezelésére.
  3. Önsegítő technikák és csoportok:
    • Önsegítő csoportok: Sok BPD-s beteg számára hasznos az önsegítő csoportokban való részvétel, ahol megoszthatják tapasztalataikat és tanulhatnak másoktól.
    • Relaxációs technikák: A mély légzés, a meditáció és a progresszív izomrelaxáció segíthet az érzelmi feszültség csökkentésében.
    • Naplóírás: Sokan találnak megkönnyebbülést és önismeretet a naplóírásban, ami lehetőséget biztosít az érzelmek és gondolatok feldolgozására.

Fontos megjegyezni, hogy a BPD kezelése gyakran hosszú távú folyamat, és az érintettnek aktívan részt kell vennie a terápiában és az önsegítő stratégiák alkalmazásában a legjobb eredmények eléréséhez.

Hogyan segíthetünk BPD-ben szenvedő ismerősünknek vagy szerettünknek?

A borderline személyiségzavarral élők gyakran intenzív érzelmekkel és kihívásokkal néznek szembe a mindennapokban. Az őket körülvevő emberek támogatása rendkívül fontos a gyógyulásuk és az érzelmi egyensúly megtartása érdekében.

Íme néhány módszer és tanács, hogyan lehet támogatni őket:

  1. A támogató hozzáállás fontossága:
    • Empátia és elfogadás: Próbáljuk megérteni és elfogadni az érzéseiket anélkül, hogy ítélkeznénk vagy minimalizálnánk azokat.
    • Türelem: Fontos, hogy türelmesek legyünk, mivel a BPD-ben szenvedők gyakran küzdenek az érzelmi szabályozással.
    • Határok kijelölése: Az egészséges határok megteremtése és fenntartása elengedhetetlen a szeretteink egészségének védelme érdekében.
    • Tájékozódás a BPD-ről: Minél többet tudunk a zavarról, annál jobban megérthetjük és támogathatjuk az érintettet.
    • Vesd bele magad a kezelési folyamatba: Ha a szeretett személy beleegyezik, vegyünk részt a terápiás üléseken, vagy informálódjunk a kezelési lehetőségekről.
  2. Hatékony kommunikációs technikák:
    • Maradjunk nyugodtan: Kerüljük az érzelmi reakciókat, amelyek eszkalálhatják a helyzetet, és igyekezzünk megőrizni a nyugalmunkat.
    • Egyértelmű kommunikáció: Legyünk világosak és konkrétak az elvárásainkkal és az érzéseinkkel kapcsolatban.
    • Aktív hallgatás: Hallgassuk őket figyelmesen, és erősítsük meg, hogy megértettük, amit mondtak.
    • Tanuljunk a konfliktuskezelésről: Ismerjük fel, mikor kell egy lépést hátrálni és mikor kell egy beszélgetést későbbre halasztani, hogy elkerüljük a konfliktust.

Míg ezek az irányelvek segíthetnek a BPD-ben szenvedők támogatásában, fontos megjegyezni, hogy minden egyén és helyzet egyedi. A legjobb eredmények érdekében gyakran szükséges az alkalmazkodás és a tanulás az idők során. Ezenkívül fontos, hogy azok, akik támogatják a BPD-ben szenvedőket, gondoskodjanak saját mentális egészségükről és keresnek támogatást, ha szükséges.

Hasonló cikkek

© 2024, Egészség Életmód – Légy önmagad legjobb verziója