A dopamin rendkívül fontos neurotranszmitter az agy számára. Katekolaminnak minősül – olyan anyagok csoportjába, amelyek hormonok és neurotranszmitterek funkcióit látják el, emellett a noradrenalin és az adrenalin előfutára.
A dopamin számos fontos funkcióért felelős az emberi szervezetben, és szintjének ingadozása súlyos motilitással összefüggő – neurológiai és mentális – betegségeket okozhat.
A dopamint először 1910-ben James Evans és George Barger szintetizálta. Neurotranszmitter funkcióját csak 1958-ban fedezte fel Arvid Carlson Svájcban.
A dopamin funkciói
A dopamin egy neurohormon, amelyet a hipotalamusz bocsát ki, az agy azon része, amely szabályozza az éhséget és a szomjúságot, a testhőmérsékletet, a fáradtságot, az alvást és a cirkadián ritmust.
Hormonként a fő funkciója a prolaktin felszabadulásának elnyomása az agyalapi mirigy elülső részéből. A prolaktin felelős a tejtermelésért az emlőmirigyekben a szoptatás alatt.
A dopaminnak számos receptora van, amelyek nagyon különböző folyamatokért felelősek – kognitív tevékenység, motiváció, memória, örömök, akarati mozgások.
A receptorok és a bazális ganglionok dopamin aktivitásának állandó fenntartása révén az akaratlan mozgások megakadályozhatók. A bazális ganglionok az agykéreg alatt helyezkednek el, és különféle motoros és mentális folyamatokért felelősek.
A dopamin széles körben kapcsolódik az agy azon részéhez, amely az örömérzetért felelős. Ezért a dopamin felszabadul szex, étkezés és még drogozás közben is.
Ez a mechanizmus sok függőséget magyarázhat – a drogoktól, cigarettától, koffeintől. Ezekben az esetekben túlzott motiváció figyelhető meg – fokozott reakciókészség.
A függőség a dopamin D1-receptorainak fokozott érzékenységével jár. A dopamin aktivitás kis és rövid távú ingadozásai olyan fontos mentális folyamatokhoz kapcsolódnak, mint a koncentráció és a motiváció. Ha a dopamin aktivitása nagyon alacsony, a személy hajlamos a depresszióra.
A dopaminnak fontos kognitív funkciója van. Az agy elülső lebenyében található dopamin szabályozza az információáramlást a többi lebeny felé. A dopamin rendellenességek ezen a területen károsíthatják az olyan funkciókat, mint a memória, a figyelem és a problémamegoldó képesség.
A dopamin előnyei
A dopamin a szimpatikus idegrendszert – az idegrendszer fontos részét, amely olyan rendkívül fontos folyamatokért felelős, mint a légzés, az emésztés és a keringés – érinti. Parkinson-szindrómában és vegetatív-vaszkuláris dystóniában szenvedő betegeknél alkalmazzák.
A dopaminszint változásai
A dopamin rendkívül fontos a szervezet számára, mert neurotranszmitter szerepében részt vesz a központi és perifériás idegrendszerben lezajló különféle folyamatok szabályozásában. Az alacsony vagy magas dopaminaktivitás számos – mentális és neurológiai – betegséget okoz, amelyek egy része teljesen visszafordíthatatlan.
A két legsúlyosabb betegség, amely előfordulhat:
- Parkinson-kór – súlyos neurológiai betegség, amelyet mozgási nehézség vagy mozgásképtelenség, remegés és hasonlók jellemeznek.
- Skizofrénia – egyfajta pszichózis, amely különféle tünetekkel jelentkezik. A túl magas dopaminaktivitás okozza, és antipszichotikus gyógyszerekkel kezelik.
Másrészt a dopamin aktivitást elnyomó neuroleptikus vagy antipszichotikus gyógyszereknek túl sok mellékhatásuk van hosszú távú használat esetén.
A legsúlyosabb következmények a következők: mozgászavar, a férfi és női nemi mirigyek működésének zavara. A nőknél a progeszteron és az ösztradiol szintje, a férfiaknál a tesztoszteron szintje csökken.
Előfordulhat menstruációs ciklus zavara, libidóvesztés, impotencia férfiaknál, súlygyarapodás, cukorbetegség, nőknél csontritkulás, fáradtság, szívritmuszavarok, sőt szívinfarktus, izomfájdalmakkal járó reumás betegség /fibromyalgia/. A szakértők szerint az alacsonyabb dopaminszintű emberek túlzott agressziótól szenvednek.
